Éghajlatváltozás és épített környezet

2013. június 2.

A globális átlaghőmérséklet növekedésének következtében előálló éghajlat módosulás, az előrejelzések szerint az átlagosnál nagyobb mértékben fogja érinteni a Kárpát-medencét. Az urbanizációs folyamatok okozta pozitív visszacsatolási mechanizmusok kedvezőtlen hatásai a klímaváltozáshoz alkalmazkodó területhasználattal, településtervezéssel és –fejlesztéssel jelentős mértékben mérsékelhetőek. – fogalmazott Bencsik János, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője Szegeden, a VI. Nemzetközi Építésügyi Konferencián.

A rendelkezésre álló forgatókönyvek szerint az éghajlatváltozás legjelentősebb következménye nagy valószínűséggel a szélsőséges időjárási események intenzitásának és gyakoriságának növekedése lesz. A gyakori és tartós hőhullámok, az átmeneti évszakok idején előforduló hőmérséklet ingadozások felerősödése, az özönvízszerű esőzések következtében kialakuló csapadékvíz elvezetési problémák, a villámárvizek és belvizek, az extrémnek minősülő szélviharok nem csak az élővilágot és azon belül az emberi szervezetet, hanem az épített környezetet, lakóépületeinket és a kritikus infrastruktúrát is kedvezőtlenül érintik. Egy település épületállományának jelentős része – földrajzi elhelyezkedése okán - komoly kitettséggel rendelkezhet az erős szélviharokkal, az özönvízszerű esőzésekkel, vagy épp a tartós aszállyal szemben. A korábban alkalmazott tetőkialakítás és -fedés, illetve az épületek lábazati szigetelésének módja jelentősen befolyásolja az épületek érzékenységét, az érintett lakók szociális, továbbá az adott település költségvetési helyzete viszont nem teszi lehetővé a gyors alkalmazkodást biztosító építészeti beavatkozások elvégzését. Mindebből az következik, hogy az adott lokalitás lakosságának jelentős része az éghajlatváltozás következtében fellépő időjárási szélsőségek tekintetében kiemelten sérülékeny épülettípusokban él. Az épületek mellett az infrastruktúra kitettsége is magasnak mondható, hiszen a nagy szél, vagy épp az extrém hóterhelés használhatatlanná teheti villamos légvezetékeket. A hirtelen lezúduló csapadék alámoshatja a közúti és vasúti töltéseket, partfalakat, a tartósabb aszály pedig ugyanezen műtárgyak állékonyságát ronthatja. A tartós hőhullámok kedvezőtlen hatást gyakorolnak az aszfaltozott utakra és a vasúti pályatestekre. Az épített környezet sérülékenységének csökkentése érdekében felül kell vizsgálni az építési előírásokat, szabványokat, miután nem lehet és nem szabad a múltbéli környezeti értékekre tervezni.

Nyelvek

Friss tartalom

kajner.peter
Anonymous (nem ellenőrzött)
Anonymous (nem ellenőrzött)
Anonymous (nem ellenőrzött)
Anonymous (nem ellenőrzött)

Kiemelt partnereink

Bejelentkezés